Ebbe a holtágba is a Szigetközi mentett oldali vízpótlórendszer részeként jut víz. A víz útja: Dunacsúny, Rajka, Dunakiliti, Dunasziget, (Halászi,) Püski, Darnózseli, Hédervár, és a Mosoni-Duna.

A tündérrózsafélék (Nymphaeaceae)családjába tartozó fehér tündérrózsa(Nymphaea alba) az őshonos növényeink között rekordtartónak számít, mivel a legnagyobb méretű virággal rendelkezik, valamint a levélnyele és virágkocsánya akár 3 m hosszúságúra is nőhet, amíg a víz felszínét eléri.
A majdnem kerekded, ép szélű, mélyen bevágott vállú leveleket a földbeni hajtásából, az úgynevezett rizómájából induló levélnyél emeli a víz felszínére. Később az ugyanilyen mélyről induló virágkocsány addig növekszik, amíg a tetején elhelyezkedő, négy darab, zöld csészelevél által takart virágbimbó a víz fölé nem ér. A virágot felépítő, spirálisan elhelyezkedő, hófehér virágszirmok fokozatosan mennek át a szálas, citromsárga porzókba. A virágok megporzástól függően 3-5 napig nyílnak, majd elhervadva a víz alá buknak, de helyükbe újak fejlődnek, ezért a virágzásban júniustól szeptemberig gyönyörködhetünk. A termés gömbös-hengeres alakú.
A fehér tündérrózsával tavakban, holtágakban, tápanyagban gazdag, iszapos talajú álló- vagy lassan folyó vizekben találkozhatunk. A víz tisztán tartásában fontos szerepük van, mivel víz felszínén elterülő leveleik beárnyékolják a vízfelszínt, így csökkentik az esetleges algásodás kialakulását.
A tündérrózsát az ősi egyiptomiak az élet eredetének szimbólumaként tisztelték. A tudományos nevét a görög mitológiából ismert vízi nimfákról kapta. Virágai mámorító hatásukról voltak ismertek, és régebben a virágait és magjait afrodiziákumnak tartották. Az első világháborúban, mikor a hagyományos fájdalomcsillapítás gyakran nem volt elérhető, érzéstelenítőként is sikeresen használták.