2005. január:

A 2004. dec. 5-i szomorú népszavazási eredmény elhatározásra juttatta a zamárdiakat: meg kell mutatni egy kárpát-medencei hatókörű cselekvéssel, hogy az itt élő magyarság elválaszthatatlanul egy, és krisztusi jövője adja fennmaradását. Így jött létre a Feltámadási menet gondolata. Kocsi György zamárdi plébános jóváhagyásával a zamárdiak megkezdik a szervezést.

2005. húsvét:

Nagypénteken a tihanyi apátság altemplomában, I. András király sírjánál volt a feltámadási jelvény. Húsvét reggel a Balaton vizén áthozták a tihanyiak, s a zamárdi húsvéti ünnepi nagymisén felkötötték rá a helyiekkel együtt az első szalagot. A szentmise végi ünnepség során egy csángó fiatalember egy olyan dallamot furulyázott el, ami csak húsvét hajnalán csendül fel Klézsén. Egy ágban, a zamárdiak 40 km-es zarándoklatával Iregszemcsére így indult el a Feltámadási menet. Ezután stafétaszerűen minden nap 30-50 km-rel jutott egy-egy közösség által egyre közelebb Csíksomlyóhoz, a magyarság legnagyobb szakrális ünnepéhez, a pünkösdi búcsúhoz. A szervezési idő rövidsége miatt csak úgy sikerülhetett a Somlyó-hegyi oltárhoz érnie a Feltámadási menetnek, hogy Kolozsvártól Nagy Lajos és Feiscmidt János nyugdíjas gyalog vitte odáig a feltámadási jelvényt. Hét év távlatából látva ezt a tettet, egyre növekvő hálával tartozunk nekik emiatt. A somlyói Péter-Pál plébániatemplomban a csángó misén kapcsolódtak be moldvai testvéreink a kezdeményezésbe. Pünkösd után e templom fogadta be a feltámadási jelvényeket a következő évig. A szalagoknak tartót készítettek, e tennivalókat Gecző Ilona asszony végzi azóta.

2006:

A Feltámadási menet Zamárditól és Tihanytól kezdve két ágban haladva kötötte össze húsvétot pünkösddel. A két ág eszmeileg egy szívet rajzolva áthaladt ezentúl minden magyarok lakta utódállam területén. A Feltámadási menetbe több református és egy unitárius gyülekezet közössége is bekapcsolódott! A Duna Tv ez évtől kezdve rendre nyomon követi vallási műsoraiban, közvetítéseiben a Feltámadási menetet. Ugyancsak ezen évtől kezdve püspöki erkölcsi támogatásokat kap a kezdeményezés.

2010:

A Feltámadási menet három ágban éri el Csíksomlyót. A harmadik ág az ország közepén „cikázik” hol északra, hol délre, s feltámadási jelvénye emiatt Kalotaszegig ér el, s ily módon azt a kisbácsiak viszik fel Somlyóra.

2011:

A Feltámadási menet négy ága most már behálózza a magyarság minden területét, a negyedik ág vonja be az eddig kimaradt alföldi tájakat és az erdélyi Bánátot. A negyedik „szárnyas keresztet” a temesváriak – ótelkiek viszik el Csíksomlyóra. A magyarság egységét érintő nagy közjogi változások miatt a Feltámadási menet a hála jegyében zajlik. Idén nem zarándokkönyvekbe írnak bele a résztvevő közösségek, hanem kéréseik gyűlnek össze, amelyeket együtt a Kissomlyó-hegyi pünkösdhajnali szentmisén tárják Megváltónk elé.

2012:

A Feltámadási menet lebonyolódásában és kihangsúlyozott eszmeiségében is megújul.